Kultúrtörténeti évfordulók Július 23-án

1849: Megszületett Zichy Géza író, zeneszerző, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag. A főrangúak között azon kevesek közé tartozott, akik a művészetek terén áldásos és termékeny tevékenységet fejtettek ki. A hazai kultúra fejlődését tartotta szem előtt, mecenaturájával a magyar tehetség támogatását és kibontakozását segítette elő. Saját művészeti tevékenységéből szerzett minden jövedelmét visszafordította a hazai kultúra javára.

1863: Megszületett Bródy Sándor író. Szerb Antal szerint "az első magyar naturalistát ünnepelte néha önmagában, aki végre úgy írja meg a dolgokat, ahogy vannak". Legtöbbször naturalista módon mesélt, de néha átcsapott lírába vagy fantasztikumba. Szerb Antal is ezt az önellentmondást nevezte Bródy igazi varázsának. Napjainkban Egerben könyvtár, Budapesten utca őrzi nevét.

1870: Megszületett Cholnoky Jenő földrajztudós. Tudományos kutatásainak területe tág körben mozgott, a földrajzon belül foglalkozott emberföldrajzzal, Balaton-kutatással, térképészettel, a futóhomok megkötésével, fizikai földrajzzal és a földrajztudomány történetével. Foglalkozott még hidrológiával és klimatológiával is. Szerkesztője volt a Balatoni szemle című lapnak. Előadásain elsőként vetített Magyarországon színes diaképeket.

1949: Megszületett Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, tanszékvezető egyetemi docens. Kutatási területe a 18-19. századi irodalomtörténet. Az 1970-es évek végén tűnt fel irodalomkritikusként és napjainkra a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó kritikusegyénisége lett. Bírálatai közérthetőek, kitűnnek veretes nyelvezetével és utánozhatatlan humorával. 

1964: Megszületett Böszörményi Gyula József Attila-díjas író. Leginkább ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket és novellákat ír, amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használ fel. Jelentek meg esszékötetei is, de jelentős színpadi, rádiós és televíziós munkája is. Legismertebb munkája a Gergő-sorozat.