Kultúrtörténeti évfordulók Március 15-én
1848: Pesten kitör a forradalom, melynek egyik eredményeként megszületik a sajtószabadság. A márciusi ifjak az Életképek című lap révén álltak összeköttetésben a Landerer-Heckanast nyomdával. A Petőfi és Vasvári vezette ifjak útja ide vezetett. A szakirodalom szerint bizonyított tény, hogy Landerer és Heckenast tudott a szervezkedésről. Még elő is készítette számukra a terepet. Heckenast aznap távol maradt a nyomdától. A hagyomány szerint Petőfi, Jókai és Vasvári felszólította Landerert, hogy tegyen eleget a nép kívánságának. Landerer a cenzúrára hivatkozott, erre Irinyi odalépett az egyik vassajtóhoz és a következőt mondta: „Ezt a sajtót a nép nevében lefoglaljuk, és követeljük kézirataink kinyomtatását”. Landerer ekkor magához hívatta egyik alkalmazottját és utasította, hogy tegyen eleget a kérésnek. Ezután Petőfiék kinyomtatták a forradalmi programot tartalmazó 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Így született meg a sajtószabadság. A forradalom és szabadságharc teljes történetéről a társoldalunkon található cikkben lehet bővebben olvasni: https://korok.webnode.hu/products/sasdi-tamas-forradalom-es-szabadsagharc-1848-1849-ben-magyarorszagon1/
1873: Megszületett Kováts Ferenc gazdaságtörténész, közgazdász. A középkori és a kora újkori Magyarország gazdaságtörténetének elhivatott kutatója volt, a korszak külkereskedelmére vonatkozó közgazdasági jellegű forráselemzései kimagasló jelentőségűek. Először Pozsony középkori társadalmi fejlődését, pénzforgalmát és kereskedelmét kutatta, a későbbiekben behatóan foglalkozott az egész ország gazdaságtörténetével. Szerkesztője volt a Gazdaságtörténeti Szemlének, műkedvelőként pedig botanikával is foglalkozott.
1883: Megszületett Egry József Kossuth-díjas avantgárd festő. Az expresszionista és a konstruktív stílusok mentén alakította ki egyedi természetelvű szemléletét. Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Pályája alatt a fénytől átjárt atmoszféra mindvégig megmaradt. Kezdetben expresszionista stílusban közeledett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyugtalan képeket. Később olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson. Műveiben legtöbbször a balatoni táj legkülönbözőbb variációi szerepeltek.
1894: Megszületett Aba-Novák Vilmos festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége. A római iskola legdinamikusabb, legtermékenyebb alkotója volt a két világháború közötti Magyarországon.Kiváló kompozícióteremtő képességgel monumentalitásra törekvő stílusban adott elő. Freskófestőként számos állami és egyházi megbízást teljesített, az ő freskói díszitik a jásszentandrási katolikus templom falait, a szegedi Hősök kapuját és a székesfehérvári Szent István mauzóleumot.
1926: Megszületett Kun Vilmos színész, Érdemes művész. Jellemábrázoló képessége klasszikus és modern tragédiákban, vígjátékokban egyaránt érvényesült. Játszott többek között Kaposváron, Debrecenben és a Nemzeti Színházban, egyik alapjítója volt a budapesti Katona József Színháznak. Számos filmben és tévéjátékban játszott, kedvelt szinkronszínész volt. A tévénézők leginkább a Szomszédok című teleregény Dénes bácsijaként emlékezhetnek rá.
