Kultúrtörténeti évfordulók Október 21-én

1764: Megszületett Bihari János cigány származású zeneszerző, hegedűművész. A verbunkos stílus egyik nagy képviselője volt, Lavotta Jánossal és Csermák Antallal közösen a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkotják. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során egész Magyarországot bejárta. Legjelentősebb műve a Magyar verbunkosok, magyar táncok, de sokan neki tulajdonítják a Rákóczi-nótát és a Rákóczi-indulót is. Nevét Budapest V. kerületében, Szegeden és Berettyóújfaluban utca őrzi.

 

1833: Megszületett Alfred Bernhard Nobel svéd kémikus, feltaláló, a Nobel-díj alapítója. Feltalálta az ipari és katonai felhasználásra szánt dinamitot, valamint a szintetikus festék és trágya kifejlesztésével utat nyitott a petrokémiának. Később végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból díjban és pénzjutalomban részesüljenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány és az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseket.

 

 

1878: Megszületett Krúdy Gyula író, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Nem tartozott a Nyugat köreihez, ennek ellenére részese a 20. század eleji szellemi forradalomnak. A novella és a regény megújítója, az egyéni és a történeti emlékvilág, az emlékezés megjelenítője. Ady szűk baráti köréhez tartozott, azonban ő távol tartotta magától a Nyugat kifinomult levegőjét, nem érdekelt se a külföld, se a politika. Ő a magyar, különösen a fővárosi élet alapos megfigyelője volt. Híres Szinbád-történeteiben álomvilágon át vezeti olvasóit, túllép Magyarország határain egészen Keletig, a jelent elhagyva, visszafordul a múltba, és minden jelenetet a legfinomabb színekkel fest meg.

 

1912: Megszületett Solti György karmester, zongoraművész, zeneigazgató. Leginkább operakarmester fellépéseivel tűnt ki, amelynek köszönhetően világszerte ismert zeneművész lett. Repertoárja több mint 250 év zenetörténetét ölelte fel, külön figyelmet szentelt a magyar zeneszerzők műveinek népszerűsítésére. Mintegy 31 Grammy-díjas lemezfelvételen működött közre. 

 

1927: Megszületett Körmendi János Kossuth-és Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész. Sokoldalú művészegyéniség volt. Tehetsége főként komikus-, szatirikus karakter- illetve epizódszerepek megformálásában érvényesült. Számtalan bohózatban játszott. A színjátszáson kívül írással is foglalkozott, ezekben a színházról, művészi törekvéseiről vallott gondolatait foglalta össze.