Kultúrtörténeti évfordulók Október 24-én

1790: Megszületett Teleki József történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke. A családi könyvtárat nagyapja, Teleki József koronaőr alapította, majd édesapja, Teleki László nagy értékű tudományos gyűjteménnyé fejlesztette. József a Magyar Tudós Társaság megalakulása után kezdett gondolkodni annak könyvtáráról. Apjától örökölt gyűjteményt fel is ajánlotta a leendő Akadémiának. A könyvtár alapítólevelében megfogalmazta, hogy az alapítandó Társaság  „a maga feladatának a rábízottakban óhajtott eredménnyel meg bírjon felelni, nagy mennyiségű irodalmi segélyekkel, elsősorban pedig nagyobb könyvgyűjteményekkel látandó el.”  Teleki mindenki számára használhatóvá kívánta tenni a könyvtárat, a Nemzeti Könyvtárral való egyesítést sem tartotta kizártnak. A könyvek eladását vagy elcserélését azonban megtiltotta. Továbbá meghatározta, hogy a könyvtár az alapítónak, Teleki Lászlónak a nevét viselje. Engedélyezte a kölcsönzést is megfelelő juttatás ellenében. Az utolsó pontban magának és leszármazottainak fenntartotta a jogot, hogy a könyvtárt tovább gyarapíthassák.

1854: Megszületett Déri Miksa mérnök, feltaláló, a Ganz Villamossági Gyár igazgatója. Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal közösen közösen találta fel a zárt vasmagú transzformátort és az azok kapcsolásából előálló váltakozó áramú energiaelosztó rendszert. Nevéhez fűződik továbbá az öngerjesztésű kompaundált szinkrongép és a róla elnevezett repulziós motor megalkotása is. Nevét Budapest VIII. kerületében utca és az országban több iskola őrzi.

. 

1882: Megszületett Kálmán Imre zeneszerző, karmester. Karrierjét zongoristaként kezdte tizenöt évesen, ennek köszönhetően csodagyerekként ünnepelték. Egy betegség miatt le kellett mondania a zongorázásról, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettje a Tatárjárás volt, amellyel nagy sikert aratott. Legjelentősebb műve A csárdáskirálynő volt, amellyel nemzetközi hírnevet szerzett.