Kultúrtörténeti évfordulók Január 15-én

1622: Megszületett Moliére francia drámaíró, rendező, színész, a modern komédia megteremtője. Vígjátékai és misztériumjátékai által vált ismertté, ennek ellenére a tragédiát magasabb rangúnak tekintette. Művei a commedia d'ell arte itáliai hagyományait követték. A házassági bonyodalmakat, a megnemértés témáit és a fennálló társadalmi rend álságos voltát gúnyoló, szatirikus hanggal ötvözte, és vígjátékainak sokszor pesszimista végkicsengést adott. Jelentősebb művei: A kényeskedők, Tartuffe, A mizantróp, Dandin György avagy a megcsalt férj, A fösvény, Képzelt beteg.

1759: A nagyközönség számára Londonban megnyitja kapuit a British Museum. A múzeum alapjait hat évvel korábban egy orvos, Sir Hans Sloane fektette le végrendeletében. 71 ezer növény-és állatpéldányt tartalmazó gyűjteményét valamint könyvtárát II. Györgyre hagyta, örököseinek 20 ezer fontot kért cserébe. Napjainkban ez a legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak egyike. Gyűjteményei a kezdetektől a jelenkorig mutatják be az emberi kultúra történetét.

1872: Pesten megjelenik Szarvas Gábor szerkesztésében a Magyar Nyelvőr című folyóirat. A folyóirat megjelenését Hunfalvy Pál, Budenz József és Gyulai Pál kezdeményezte és az MTA támogatta. A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése terén nagy érdemeket szerzett. Lapjain számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkozott. 

1908: Megszületett Teller Ede magyar származású amerikai atomfizikus, sokan a "Hidrogénbomba Atyjának" nevezik. Tanulmányait vegyészmérnökként kezdte Budapesten, majd kémia és matematika szakon folytatta Karlsruhéban. Hermann Mark professzor hatására ment át fizika szakra, miután tőle hallott a kvantummechanikáról. Először molekulaspektroszkóppal foglalkozott, majd a magfizika következett az USA-ban. Enrico Fermivel együtt dolgozott az első atomreaktoron. amely alapján elkezdett gondolkodni a szuperbombán. Részt vett a Manhattan Terv munkálataiban, felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását, melyet később Teller-effektusnak neveztek el.