Kultúrtörténeti évfordulók Május 1-én
1800: Megszületett Landerer Lajos nyomdász. A Landerer nyomdászdinasztia tagja, 1824-ben vette át a nyomda vezetését. Felismerte Pest központi kulturális helyzetét, ezért inkább a pesti üzemet fejlesztette: a pozsonyi nyomdában található 9 sajtóból hetet telepített át Pestre. Technikai újításokat is bevezetett nyomdájában: a sztereotípiát és a színes nyomást. A technikai frissítés után hozzálátott a könyv és lapkiadás újjászervezéséhez. 1840-bem a helytartó tanács engedélyével átvette Munkácsy János Sürgöny című politikai lapjának kiadói jogát. Először Pesti Újságnak nevezte, később pedig a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlapként volt ismert. Landerer Lajos az 1838-as nagy pesti árvíz idején önzetlenül részt vett a mentési munkálatokban. Ezért jutalmul Pest városa 1838. június 18-án polgárjoggal ruházta fel. Heckenast Gusztávval való egyesülése után jött létre a kapitalista nagyüzem. Náluk jelent meg a Budapesti Szemle, a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap és az Életképek. Nyomdájukban született meg 1848. március 15-én a sajtószabadság.
1852: Megszületett Frim Jakab tanító, gyógypedagógus. Elsőként tárt fel Magyarországon az értelmi fogyatékosok nehéz sorsát és hozott létre számukra nevelőintézetet Rákospalotán. Nevéhez fűződik a gyógypedagógia fogalmának bevezetése a magyar pedagóiai szakirodalomba. Három fokát különböztette meg a gyermeki tompaelméjűségnek: tompaelméjüek, akiket szoktatni lehet, betegelméjűek, akik fejlődésre képesek és gyengeelméjűek, akik képesíthetők.
1896: Megnyitják a budapesti Vígszínházat. Az épület a Fellner és Helmer iroda tervei alapján épült fel egy év alatt a késői historizmus jegyei alapján. Elsősorban könnyű vígjátékokat játszott. Itt született meg a 20. századi korszerű magyar színjátszás. Fénykorában olyan nagy nevek játszottak itt, mint Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Csortos Gyula, Jávor Pál, Darvas Lili, Murát Lili, Somlay Artúr, Tolnay Klári, Kabos Gyula és Páger Antal. A színház kezdetek óta a Szent István körúton található.
1901: Megszületett Szerb Antal író, irodalomtörténész. A polgári humanizmus álláspontjáról fordult szembe a sekélyes konzervatív irodalomszemlélettel. Írói munkásságában a tudós és a művész törekvései egyesültek, a tudományt a szépirodalom, a regényt az essé felé közelítette. Irodalomtörténet-írásában humanista és haladó volt. Sokat fordított angolból, németből, franciából és olaszból. Oldalunkon négy remekművéről lehet ajánlót olvasni: A világirodalom története ( https://konyvtori.webnode.hu/konyvajanlo/irodalomtortenet/a-vilagirodalom-tortenete/), Magyar irodalomtörténet ( https://konyvtori.webnode.hu/konyvajanlo/irodalomtortenet/magyar-irodalomtortenet/), A Pendragon legenda (https://konyvtori.webnode.hu/konyvajanlo/szepirodalom/a-pendragon-legenda/) és az Utas és holdvilág (https://konyvtori.webnode.hu/konyvajanlo/szepirodalom/utas-es-holdvilag/)
1938: Megszületett Tordy Géza a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, rendező, Érdemes és Kiváló művész. Karaktere a romantikus és modern hősök megformálásában egyaránt jól érvényesült. Játékában jól érzékelhető a figurák belső feszültsége, a közvetlen érzelmi töltet, az indulatok olykor vad szenvedélye. Színpadon és filmen egyaránt maradandót alakított, népszerű szinkronszínész.
