Kultúrtörténeti évfordulók Július 17-én
1844: Megszületett Wartha Vince kémikus, műegyetemi tanár. Az agyagiparban nevéhez fűződik az eozin máz kikísérletezése, amelyet elsőként a Zsolnay-porcelángyár használt fel. Munkássága kiemelkedő volt még a fotográfia, a borászati kémia területén is. A Műegyetemen alapítója volt a kémiai technológiai tanszéknek és azon fáradozott, hogy az MTA támogatását és érdeklődését a műszaki tudományok irányában elnyerje.
1888: Megszületett Füst Milán Kossuth-díjas író, költő, esztéta, a magyar szabadvers megteremtője. Az elsõ Nyugat nemzedék nagy alkotóinak sorában a magyar irodalmi hagyományhoz képest a legkevésbé járt utakat felkutató alkotó. Éppen ezért neki volt a legnehezebb mûveivel közönségsikert érni el, erre csak élete legvégén kerülhetett sor. Lírában, epikában, drámában, esszében is maradandót alkotott. Legnagyobb prózai alkotása A feleségem története című regénye, amelyért francia megjelenése után Nobel-díjra jelölték. Nevét napjainkban Budapest III. kerületében utca és az ő szellemiségét követő írókat jutalmazó díj őrzi
1914: Megszületett Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, Érdemes és Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Kezdetben naivaszerepeket formált természetes, eszköztelen játékkal. A komolyabb feladatokban bontakozott ki színes egyénisége. Tragikus, modern hősnői mindig pátosztól mentesek. Tiszta érzelmű és értelmű játéka a magyar színészet nagy egyéniségei közé emelte.
1925: Megszületett Nagy László Kossuth-díjas költő, műfordító. Pályájának inspirálói voltak a népi írók és az 1945 után lezajlott események. Költészetére egyaránt hatással volt a keresztény és a népi kultúra. A paraszti világ közvetlen szemléleti elemeit korai verseiben mitologikus vonásokkal, népi babonákkal, keresztény-és folklórmotivumokkal társította. Tudatosan tanulmányozta a magyar folklórt. Legismertebb verse a Ki viszi át a szerelmet.
1942: Megszületett Kósa László entográfus, történész, egyetemi tanár. Kutatási területe a 19-20. századi művelődéstörténet, egyházak és a társadalom kapcsolata. Számos szaklap szerkesztője volt, legjelentősebb munkája az általa szerkesztett, több kiadást megélt Magyar művelődéstörténet című könyv volt.
1959: Megszületett Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselője. Költészetét a hagyomány és a történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Legismertebb verse az Erdélyi töredék, amelyet az erdélyi magyarság modern zsoltárának tekintenek.
