Kultúrtörténeti évfordulók Június 27-én

1787: Edward Gibbon brit történész elkészül A római birodalom hanyatlásának és bukásának története című művével, amelyet a legjelentősebb munkájaként értékelt a történetírás. Művében a A felvilágosodás racionalizmusától vezérelve a kereszténységet okolja Róma bukásáért. Kereszténységet vizsgálja. Erőszakos terjesztést hajtott végre. Akkor kezdett hanyatlani, amikor ellene fordult a külső (barbárok) és a belső (kereszténység) proletariátus.

1927: Megszületett Csernus Tibor Kossuth-díjas festő, grafikus. Érett művészetében a mozaikplakát-festészet, a szürnaturalizmus, a hiperrealizmus, a neobarokk és a szocreál egyaránt megtalálható. A tasizmus formaelemeit felhasználó szürrealisztikus stílusával Magyarországon iskolát teremtett. Egyaránt festett portrékat, bibliai jeleneteket, csendéletet és állatképeket.

1928: Megszületett Kulcsár Kálmán Széchenyi-díjas jogász, szociológus, egyetemi tanár, a jogszociológia magyarországi megalapítója és szervezője, igazságügy-miniszter (1988-1990). Tudományos munkásságában feltárta a jog és a társadalom egyes összefüggéseit és a változó társadalom hatását az összefüggésekre. A társadalmi változás jogi és politikai szerepét elemezte, elsősorban a 20. századi Magyarország tekintetében. 

1954: Megszületett Hahner Péter történész, tanszékvezető egyetemi docens. Fő kutatási területe a nagy francia forradalom és történetírása, valamint az amerikai történelem. Sűrűn publikál hetilapokban, számos könyvismertetője jelenik meg. Kutatási területén mellett legjelentősebb műve az a három kötet, amelyekben történelmi tévhitekkel foglalkozik.

1955: Megszületett Isabelle Adjani francia színésznő. Tehetségére korán felfigyeltek, tizenévesen már filmekben és színdarabokban játszott, első filmfőszerepéért pedig Oscar-díjra jelölték. Számos filmműfajban nyújtott kiváló alakítást, szerepeit mindig igyekezett gondosan megválogatni. Jelentősebb filmjei: Gengszterek sofőrje, Nosferatu, a vámpír, Metró, Az ördög háromszöge.