Kultúrtörténeti évfordulók Június 10-én

1625: Megszületett Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, kálvinista teológus, az első magyar enciklopédista. A gyulafehérvári, majd a kolozsvári református kollégiumban tanított. Főképpen arra törekedett, hogy a fejedelemség műveltségi-közoktatási viszonyait korszerűsítse. Pedagógiai nézeteire a puritanizmus és Descartes filozófiája gyakorolt nagy hatást. Legismertebb műve a Magyar Encyclopaedia, amelyben a legfőbb tudományok rendszerbe foglalt ismertetését adja magyar nyelven.

1819: Megszületett Gustave Courbet francia festő. Az egészséges naturalizmus képviselője és a modern realista festészet megteremtője, a barbizoni iskola egyik legnagyobb tehetségű és hatású egyénisége. Temperamentumos, extrovertált egyénisége, s festő tehetsége révén magába szívta az állandóan változó világ külső képeit, melyek összefonódva belső érzéseivel kivetültek vásznaira, ezzel létrejött a gazdag, gyakran lírai realista festészete. Festett többek között portrékat, csoportképeket, kompozíciókat, tájképeket, állatképeket, erotikus képeket, aktokat, csendéleteket. Témaválasztása szinte teljes körű a természet-, az ember-és a művészetek ábrázolása terén.

1879: Megszületett Szabó Dezső író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom egyik nagy hatású képviselője. Expresszív stílusa, képalkotó képessége, mondanivalójának tömörítése plasztikussá és mozgalmassá teszik írásait. Alkotásában a korszak valamennyi divatos szellemi áramlata megtalálható. A polgárosodás egyik szószólója volt. 

1880: Megszületett Kaffka Margit írónő, a Nyugat első nemzedékének tagja. Ady "nagyon-nagy író-asszonynak" nevezte, míg stílusát Szerb Anta a precizitás romantikájának. "Asszonyos gonddal törekészik, hogy mondatában a mondanivaló minden árnyalata benne legyen, szereti a merész főnév-képzéseket, és bájosan keveredik nyelvében az absztrakt hang bizonyos zamatos vidékiességgel. Tárgya az asszonyi történelem válságos órája, amikor a patriarkális család asszonya átalakul modern, önálló nővé". 

1915: Megszületett Saul Bellow Nobel-díjas amerikai regényíró. Művei önéletrajzi elemkben gazdagok, filozófiai és intellektuális kérdéseket boncolgatnak. Regényeinek fő témája a zsidó értelmiség asszimilációs nehézségeiből ered. Életének alakulása forrásként szolgált későbbi munkáihoz. Legismertebb munkája a Humboldt adománya, amelyért megkapta a Nobel-díjat.

1927: Megszületett Márkus László Kossuth-és háromszoros Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész. Sokoldalú, rendkívüli tehetségű művész volt, jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepkben is érvényesült. Számos színházi, filmes és televíziós szerep és rádiófelvétel őrzi emlékét. 

1943: Bíró László József szabadalmaztatja a golyóstollat. Bíró nyomdászként dolgozott és el szerette volna érni, hogy a toll ne kenje össze a papírt. Egy golyós végű toll tervezésében kezdett, a festéket testvére, György kísérletezte ki hozzá. A zsidótörvények miatt emigrálni kényszerült, végül Argentinában kapta meg találmányára a szabadalmat. Találmánya azóta is nevét viseli angolszász nyelvterületen (Biro-pen).