Kultúrtörténeti évfordulók Augusztus 30-án

1574: Megszületett Szenczi Molnár Albert református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Külföldön tanult teológiát, olyan európai hírű tudósokkal került kapcsolatba, mint Johannes Kepler és Martin Opitz. Legjelentősebb műve a latin szótára, melynek magyar-latin része sűrgős hiányt pótolt, mivel előtte csak latin-magyar szógyűjtemény jelent meg. Ebben a szótárban volt olvasható addig számos olyan szakszó, amelynek nem volt magyar jelentése. Latin nyelvű magyar nyelvtana a 18. századig használatban volt és hozzájárult a magyar nyelvhasználat és helyesírás egységesüléséhez. Jelentős műfordítói tevékenysége a református egyház számára: lefordította többek között Kálvin Institutióját, a heidelbergi kátét és számos zsoltárt.

1773: Megszületett Pollack Mihály építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Műveiben a klasszikus egyszerűségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Legismertebb munkája a Magyar Nemzeti Múzeum épülete. Nevét Budapeste tér, Kazincbarcikán és Tahitótfaluban általános iskola és Pécsett műszaki középiskola őrzi.

1782: Pesten az Egyetem keretében létrejön az Institutum Geometricum, az első európai polgári mérnökképző intézmény. Az Intézetet II. József a bölcsészettudományi karhoz kapcsolta. A főtárgy az alkalmazott matematika volt, a tanterv legsúlyosabb részei a földmérés és a vízépítészet volt. Melléktárgyként szerepelt a mechanika és a mezőgazdaságtan. A végzős hallgatók tanulmányaikat elméleti és gyakorlati szigorlattal zárták le. Ebből az intézményből fejlődött ki a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

1871: Megszületett Ernest Rutherford Nobel-díjas brit kémikus, fizikus. Kezdetben elektromágneses hullámokkal kísérletezett. Egy kísérlet során rádiókapcsolatot létesített a cambrigde-i laboratórium és a tőle három kilométerre található csillagvizsgáló között. Később a röntgensugárzást kutatta, megkülönböztette a radioaktív és a röntgensugarakat. Felfedezte az alfa és béta sugárzást, a radongázt, a rádium, a polónium és a bizmut számos új radioaktív izotópját. William Thompsonnal közösen bebizonyította, hogy az atom nem tekinthető az anyag szilárd és változatlan alapegységének, hanem maga is kisebb részecskékből, atommagból és elektronokból áll.

1890: Megszületett Reményik Sándor kétszeres Baumgarten-díjas erdélyi magyar költő, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott a filozófiai kérdésekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szimbolizmus. Verseit számos nyelvre lefordították.

1922: Megszületett Mádi Szabó Gábor Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, Érdemes és Kiváló művész. Szuggesztív egyéniség, a színészi eszköztár legyegyszerűbb eszközeivel is képes volt a legszélsőségesebb indulatok ábrázolására. Színházban és filmen egyaránt sikeres alakítások fűződtek nevéhez, kedvelt szinkronhang volt. 

1980: Megszületett Tisza Kata írónő, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője. Angolt tanított különböző iskolákban, majd egy hosszabb kórházban töltött idő alatt elkezdett írni. Első novelláskötete, a Pesti kínálat sikeres lett, ezek után számos felkérést kapott újságíróként Második kötete a Reváns volt, amelynek sikere után az írást helyezte az előtérbe.