Szerb Antal: A világirodalom története, Magvető Kiadó, 1973

Monumentális munkát olvashatunk a 20. század egyik legkedveltebb magyar írójától. Művében nemcsak magával a szépirodalommal, hanem a tudományokkal is foglalkozik. A szerzők életrajzát legtöbbször csak a lap alján, lábjegyzetben ismerteti, inkább a munkásságukat és a műveket mutatja be, olykor továbbolvasásra motiválja az olvasóját. Munkáját az ismert művelődéstörténeti korokra osztotta, ezen belül foglalkozik az egyes országok irodalmával. A végén mintegy vázlatszerűen bemutatja korának irodalmát. Sokszor hoz fel példát a magyar irodalomból is. Olykor a humort sem nélkülözi. Ami nagyon megfogott, az az, amikor Mallarmét szobaköltőnek nevezi. Véleményem szerint a könyvet kötelezővé kellene tenni minden középiskolában irodalomórán. Valószínű többet tanulnának egyes íróknál és korszakoknál a diákok belőle, mint napjaink irodalomtankönyveiből.