Sarlatánok kora. Miért dőlünk be az áltudományoknak? (szerk. Krekó Péter és Falyuna Nóra). Athenaeum Kiadó, 2022.

 

A koronavírus járvány nagy teret adott az áltudományok terjedésének és egyre többen kezdtek az igazi tudomány ellen fordulni. Maga a kötet ezért született meg, hogy bemutassa az áltudományok működését és segítsen azoknak, akik nem képesek eligazodni ebben a labirintusban. Azonban az egyik szerző, Hanula Zsolt, aki a média felelősségéről ír a kötetben, ironikus megjegyzésével élve: „Ezt a könyvet sem az ilyen emberek fogják a kezükbe venni (vagy ha igen, pillanatok alatt átlátnak a háttérhatalmi összeesküvésen, ami a megírásához és a kiadásához vezetett).”

Maga a kötet a tudományokban hívó ember számára is érdekes olvasmány, három részre osztható. Az első rész a megalapozás, a szerkesztők elmagyarázzák miért került megírásra a kütet és elmagyarázzák magát az áltudomány fogalmát, majd egy kisebb tudományfilozófiai és oktatástörténeti összefoglaló következik, majd megismerhetjük mindennek a pszichológiai hátterét is. Megismerkedhetünk a placeo-és a nocebohatás fogalmával és megtudhatjuk mi az a deepfake, annak pozitív és negatív tulajdonságait egyaránt. A második részben megismerkedhetünk a laposföldhívőkkel, a tudományos orvoslást ellenzőkkel, a földön túli élet hidelmeivel és a pszichológia károsnak ható bulvár ágával is, amelynek legnépszerűbb terméke a horoszkóp lés a különböző személyiségtesztek. Itt egy kisebb hiányérzetem volt, mert egy pszichológiával foglalkozó tanulmány sem említette a Szabó Péter-féle, motivációs szakembereknek nevezett sarlatánok káros tevékenységét. A harmadik részben a szerzők a megoldásokat keresik, van aki a hatékonyabb tudományos kommunikációt és az oktatás reformját nevezi megoldásként, de olvashatunk a magyarok tudományhoz való viszonyáról és az újságírók felelősségéről is. A szerzők több tudományterület képviselői, találunk közöttük pszichológust, orvost, nyelvészt és újságírót is, a tanulmányok szövege könnyen emészthető, olvasmányos,  egyes szerzők az  ironikus humort sem nélkülözik, néhány cikkben pedig ábrák és képek segítik a jobb tájékozódást. A tanulmányok végén irodalomjegyzék segíti a további tájékozódást. A kötet ajánlható bárkinek, akit érdekel a tudomány-és áltudomány viszonya és tájékozottabb szeretne lenni a témában,

Sásdi Tamás