Tisza Kata: Szakáll Péter illúziói. Emberfüggések és szabadulások. Scolar Kiadó, 2023.

„Szakáll egyedül az érzelmeket ismerte, és bogozta ki olyannyira, hogy aki hozzá járt, egy idő után egyszerűen csak élhetőbbnek érezte az életet.”

Az emberi kapcsolatokat számos függőség szövi át, Tisza Kata legutóbb megjelent kötetében egy férfi pszichológus bőrébe bújva, rendhagyó módon kalauzol el minket ezek legmélyebb bugyraiba, időnként végtelenül kegyetlen felismerésre késztetve bennünket.

A kötetben Szakáll Péter öt napját kísérhetjük végig, hétfőtől csütörtökig a rendelőjében fogadja a pácienseket. Először történeteik által betekintést nyerünk olykor nagyon kegyetlen sorsukba, amit egy volt partner, jelenlegi családtag vagy akár a mesterséges intelligencia idézett elő. Maga a páciens meséli el a történetet, és sokszor nekünk is olyan érzésünk lesz, mintha mi is ott lennék a rendelőben, esetleg egy ismerős meséli el nekünk az ő vidámnak egyáltalán nem mondható történetét. Miután Péter végighallgatta az aktuális esetet, elmondja, milyen megoldást kínál a pszichológia és a végén az aktuális problémánál megismerjük azt, ő hogyan élt meg a hasonló helyzeteket. Az utolsó napon főhősünk a saját problémáival foglalkozik, először egy másik kollegával, majd a saját módszereivel keresi ezekre a választ.

Szakáll Péter személyében egy nagyon szimpatikus szakembert ismerhetünk meg, aki együttérez a hozzá forduló páciensekkel és mi is megérthetjük a szerző által ebben a kötetben is, hogy bizony a pszichológus is ember, akinek szintén érzései vannak. Péter pedig kiváló kalauznak bizonyul az olvasó számára, akit egy nagyon mély utazásra visz magával az emberi lélek és a kapcsolatok legbelsőbb bugyraiba. Ezáltal olyan esetek tárulnak elénk, amelyekből sérülés nélkül lehetetlen kikerülni, tanúi leszünk többek között kapcsolaton és családon belüli fizikai és lelki erőszaknak, a másik el nem fogadásának, nem létező illúzióknak. Miközben ezekbe betekintést nyerünk, az egyes esetek elemzésekor mi olvasók sokszor használhatjuk azt a bizonyos b betűs kötőszót, felismerve, hogy az adott szituációt bizony mi is átéltük már.

Az írónő a néha rendkívül durva eseteket szépirodalmi igényességgel írta meg. Rendkívül szép, sokszor barokkos körmondatai egyből beszippantják az olvasót. Ezt fokozzák azok a mélyreható gondolatok, amelyek által még jobban belefeledkezünka könyvbe, ezért kevésbé ajánlatos tömegközlekedésen, állva olvasni. Ezek közül lehetetlen kevés kedvencet választani, szinte az egész könyvet ki lehetne idézni, mégis számomra a következők voltak a legmélyebb hatolóak:

„A szeretet szerintem azt jelenti, hogy kitesszük a sebezhetőségünk, a bizalmunk egymás elé, és vigyázunk rá. Ha nem vigyázunk vagy nem tesszük ki, akkor nem tud létrejönni a biztonság, így a valós kötődés sem, maximum a toxikus kötődés vagy a függés.”

„Olyan nagyon nehéz meglátni az álom mögött, az illúzió és a vágy mögött a kiábrándító, kínzó valóságot és azt, hogy a számomra legmagasztosabb dolog is lehet álarc vagy fegyver.”

„Jó esetben nem azért akarsz együtt lenni valakivel, hogy anyád megnyugodjon, vagy könnyebb legyen a hitel, hanem mert jó vele, és bár egyedül is jó, nincs benned félelem, mégiscsak létrejön a másikkal egy szerethető szövetséged.”

„Az írás magadhoz visz közelebb, a saját valóságodhoz. Ha nem a másét másolod, és nem azért, hogy sikeres légy általa, hanem hogy valóban önmagadhoz kapcsolódj, a lehető legigazabban és tisztábban, akkor az teremtő erőtérré válik, belső szabadsággá.”

A kötet öt fejezete egy-egy napot jelöl, ezeket pedig ötletes illusztrációk hozzák hozzánk még közelebb.

Tisza Kata Szakáll Péter bőrébe bújva egy rendkívüli utazást kínál nekünk, amely által elmerülhetünk az egyes emberek közötti viszonyok legmélyebb kötelékeiben. Az emberi kapcsolatok iránt érdeklődő olvasóknak kötelező olvasmány!  

Sásdi Tamás