Fejezetek a Magyar Nagydíjak történetéből (1986-2015)

 

Írásomat a tegnapi napon (2015. július 18.) fiatalon elhunyt Formula-1-es versenyző, Jules Bianchi emlékének ajánlom

 

Írásomban a 30. Formula-1-es Magyar Nagydíj alkalmából felidézem a Hungaroringen eddig lezajlott versenyeket. A versenyek történetéből főleg azokat a momentumokat szeretném kiragadni, amelyek emlékezetessé tettek egy-egy versenyt hazánkban. A sort természetesen a Magyar Nagydíj ötletével kezdem, majd a helyszínről írok, végül kisebb sztorikban áttekintem az eddig lezajlott versenyeket.

 

A Magyar Nagydíj ötlete:

Bernie Ecclestone, a Formula 1 vezetője az 1980-as években a vasfüggöny mögé szerette volna tovább vinni autós cirkuszát. Kína, Szovjetunió és Jugoszlávia jött szóba mint rendező ország,de egyik helyszín se fogadta örömmel a versenyrendezési felkérést. Két magyar barátja volt a környezetében, Rohonyi Tamás és Frank Tamás, akik rábeszélték, hogy próbálkozzon Magyarországgal. Ecclestone el is látogatott Magyarországra. A legenda szerint, amikor először itt járt, a szállodájából kipillantva meglátta a Lánchidat és azonnal felkiáltott: "Itt versenyt kell rendezni". A lehetséges helyszínek között szerepelt a Városliget és a Népliget, ahol már az 1930-as években rendeztek autóversenyeket. A pesti verseny nem valósult meg, mert a Fővárosi Tanács nem tartotta jó ötletnek a város versenypályává alakítását. A választás végül Kerepestarcsa és Mogyoród közötti homokos területre esett, ahol 1985 októberében meg is kezdődött az építkezés, majd rekordidő alatt, 8 hónappal később készen is lett a pálya.

 

A helyszín:

A pálya területe hivatalosan Mogyoród nagyközséghez tartozik, de közel találjuk hozzá Szilasligetet, Kerepes önálló településrészét is. Mogyoród Budapesttől mintegy 18 km-re található a Gödöllői-dombság egyik völgyében. Ugyan közel van a főváros, ennek ellenére a település megőrizte falusias légkörét. A falu nevének jelentése mogyoróban gazdag.

Az első Formula-1-es verseny megrendezéséig a falu egy nagy jelentőségű csata helyszíneként élt az emberek tudatában. Az 1074. március 14-én vívott mogyoródi csata pontot tett a Salamon és későbbi utódai, I. Géza és Szent László viszályára, utóbbiak győzelmével. László találta legalkalmasabb helyszínnek a falut, egy kedves főiskolai tanárom, Besze Tibor szavaival élve: „László jövőbelátó volt: hogy önök is könnyen megjegyezzék, a csata helyszínéül a Hungaroringet választotta”.

A pálya kezdetben 4014 méter hosszú volt, 1989-ben kivették belőle a hármas sikánt, ezzel kicsit gyorsabbá tették, hossza innentől kezdve egészen 2003-ig 3968 méter lett. 2003-ban történt a legnagyobb módosítás a pálya történetében. A hossza 4381 méter lett, meghosszabbították a célegyenest, megtoldva egy 180 fokos visszafordítóval, valamint egy derékszögű kanyarral helyettesítették a hátsó sikánt, amely évekkel korábban pár pilótának bosszúságot okozott a magas kerékvetők miatt. A képeken láthatjuk a pálya kisebb-nagyobb változásait. Az első változatot az első három nagydíjon használták, majd a második verzió volt 14 évig (1989-2002) a küzdelem helyszíne, míg a harmadikat 2003 óta van használatban. 

 

A versenyzők többsége szereti a pályát, annak ellenére, hogy általában a legnagyobb forróságban rendezik a futamokat. A pálya karakterisztikája miatt az előzés ritka mint a fehér holló, ennek ellenére számos érdekes futam zajlott le pályánkon, amelyekből néhányat most felidézek.

 

Az első:

A legelső magyarországi Formula-1-es versenyre 1986. augusztus 10-én került sor, majdnem 200.000 ember előtt. A közönség amolyan brazil párbajt láthatott a győzelemért. Az első rajtkockát Ayrton Senna szerezte meg, a második Nelson Piquet lett. Senna vezetett egészen a 12. körig, amikor Piquet megelőzte. A verseny felénél Piquet ment ki először kereket cserélni, majd jött Senna. Sennának sikerült akkora előnyt kiautóznia a kerékcsere előtt, hogy az élre vissza tudott térni. Azonban Piquet gyorsan beérte és az 57. körben másodjára is megelőzte. Ezután Senna szorosan Piquet nyomában maradt, de esélye nem volt az előzésre. Így is futottak be a 76. kör végén, míg a dobogó harmadik fokára Nigel Mansell állhatott fel.

 

Az elsők I. – Magyar Nagydíjon debütáló versenyzők:

Mivel a verseny a nyár kellős közepén kerül megrendezésre, kevés olyan pilóta van, aki itt futotta első versenyét. Ebben az esetben az elsőre egészen 2002-ig kellett várni. A Minardi istállónál felfüggesztették Alex Yoongot az addigi gyenge szereplése miatt és két versenyre a brit Anthony Davidson ülhetett be az autójába. Az első épp a Magyar Nagydíj volt. Bemutatkozása nem sikerült fényesre, a sereghajtó autóval a 20. helyről indulhatott és egészen az 59. körig bírta, amikor kicsúszott.

A következő évben nem akármilyen debütálást láthatott a közönség. Ugyan már előző évben megtett 4 bemutató kört Baumgartner Zsolt a Jordannel, a következő évben már versenyezhetett is. Ehhez kellett a véletlen is. A szombat délelőtti szabadedzésen a Jordant vezető Ralph Firman balesetet szenvedett. Szerencsére komolyabb baja nem esett, de az orvosi személyzet eltiltotta a versenyhétvége további eseményeitől. Baumgartner ekkor már tesztpilóta volt a csapatnál, így nem volt kérdés, ki ugrik be Firman helyére. Magyar versenyzőként a magyar pályán debütálhatott (ennél nagyobbat magyar autóversenyzőként csak Michelisz Norbert tudott alkotni 9 évvel később a Túraautó Világbajnokságban). Zsolt az időmérőn a 19. helyre kvalifikálta magát, a versenyt önhibáján kívül nem sikerült befejeznie, motorhiba miatt kiállni kényszerült.

Három év múlva érkezett a következő elsőversenyes pilóta. A Német Nagydíj után a BMW Sauber elbocsátotta Jacques Villeneuve-öt és a lengyel Robert Kubicát ültette a helyére. Az elsőversenyes pilóták közül az ő bemutatkozása sikerült a legjobban. Az időmérőn a 10. helyet szerezte meg, elverve tapasztalt csapattársát, Nick Heidfeldet. Az amúgy is kaotikus versenyen, amelyről még lesz párszor szó, a hetedik helyen ért célba. Sajnos azonban a verseny utáni ellenőrzésen autóját két kilogrammal könnyebbnek találták, így kizárták a versenyből a lengyelt.

2009-ben debütált nálunk a spanyol Jaime Alguersuari, aki még egy rekordot is beállított. Egészen a 2015-ös Ausztrál Nagydíjig ő volt a valaha indult legfiatalabb induló a sportág történetében, mindössze 19 éves és 125 napos. A Toro Rosso csapata megelégelte a tengerentúli szériákban sikert sikerre halmozó Sebastien Bourdais másfél éve tartó gyenge teljesítményét és menesztette a franciát. A helyére került az ifjú matador. Alguersuari a 20. helyről indulhatott a versenyen és egy kör hátrányban célba is ért a 15. helyen, megelőzve csapattársát, Sebastien Buemit.

                                                                  

Az elsők II. – Az első pole pozíció:

Ebből a rekordból mindössze egy darab született kis hazánkban, az is az 1990-ben rendezett versenyen. A belga Thierry Boutsen a Willliams színeiben versenyzett és akkor már túl volt két futamgyőzelmen, melyeket esőben szerzett meg az előző évben Kanadában és Ausztráliában. Ezen a versenyen megszerezte az első rajtkockát csapattársa, Riccardo Patrese előtt. A versenyen is mindenkit maga mögé utasított, pedig az utolsó körökben Ayrton Senna támadásait is ki kellett bírnia, aki előtte már a sóderbe küldte Alessandro Nanninit is igyekezetében.

 

Az elsők III. – Az első leggyorsabb kör:

Itt is egyetlen nevet említhetünk meg, a szintén belga Bertrand Gachot-ét. Ő az 1991-es Magyar Nagydíjon futotta meg a Jordannel a leggyorsabb kört, előtte pár versenyen még szerzett néhány pontot, ezen a versenyen mindössze a 9. lett. A verseny után azonban a börtönben kötött ki, mert korábban Londonban gázspray-vel lefújt egy taxisofőrt. Érdekes módon autóját egy olyan pilóta kapta meg a következő futamon, aki a következő évek meghatározó alakja lett. Egy bizonyos Michael Schumacher volt a szerencsés.

 

Az elsők IV. – Az első győzelem:

Az első olyan versenyzőre, aki hazánkban aratta első győzelmét, egészen 1993-ig kellett várni. A verseny szokásos Williams örömautózásnak nézett ki a szombat délutáni időmérő alapján: Prost megszerezte az első rajtkockát, Damon Hill pedig második lett. Minden adva volt ahhoz, hogy Prost végre megnyerhessen egy Magyar Nagydíjat, de a technika nem így gondolta. Először a felvezető körben fulladt le, emiatt az utolsó helyről kellett indulnia. Később az autó hátsó szárnyával akadtak gondok, amelyet a szerelők megszereltek és Prost 7 kör hátrányban fejezte be a futamot. Senna a gázadagoló áldozata lett, így megnyílt az út Damon Hill előtt, aki nálunk arathatta első futamgyőzelmét. Ami még a történethez hozzátartozik, hogy Hill megnyerte a soron következő Belga és Olasz Nagydíjat is, így esetében érvényesült a Három a magyar igazság közmondás.

A 2003-as Magyar Nagydíjról már volt szó Baumgartner Zsolt első versenye kapcsán. A versenyen az igazi tűzkeresztségen Fernando Alonso eshetett át. Az időmérőn ő volt a leggyorsabb, azonban nem ez volt az első pólusa, mivel a szezon során már Malajziában is ő indulhatott az élről. Itt azonban nem talált legyőzőre és az átépített pályán megnyerte élete első versenyét a bajnokságért küzdő Raikkönen és Montoya előtt. A verseny egyik legemlékezetesebb momentuma az volt, amikor a verseny vége felé Alonso lekörözte a gumik miatt gyengélkedő címvédő Michael Schumachert.

A 2006-os verseny feledhetetlen marad a Magyar Nagydíjak történetében. A szabadedzéseken a két, bajnokságban éllovas versenyző, Michael Schumacher és Fernando Alonso egy kisebb időbüntetést szedett össze, melyről később lesz majd szó. Jenson Buttont motorcsere miatt sorolták hátra 10 hellyel, míg az élről Kimi Raikkönen indulhatott. A versenyen szakadt az eső, ami egyedülálló volt a pálya történetében. A két bajnoki éllovas kitűnt ugyan az esőben, de a verseny nem róluk szólt. Alonso a szerelők hibája miatt esett ki, Schumacher pedig az átmeneti esőgumik elkopása miatt 3 kör hátrányban a 8. lett. Raikkönen balesetet szenvedett, így a jó taktikával versenyző Jenson Button nyerhette meg a kaotikus versenyt de la Rosa és Heidfeld előtt. Button 113 nyeretlen verseny után tudott győzni.

Két évet kellett várni egy újabb Magyar Nagydíjra, ahol első győztest lehetett ünnepelni. Pedig a verseny a szezon során szokásos eredményekkel indult. Az időmérőn a két bajnoki éllovas, Lewis Hamilton és Felipe Massa csatázott az első rajtkockáért, amelyet a brit versenyző sajátított ki. Kettejük közé még beékelődött Hamilton csapattársa,  Heikki Kovalainen is. A rajtnál Massa brutálisan lerajtolta a két McLarent és elhúzott előlük. A 41. körben Hamilton defektet kapott és ő búcsút is mondhatott a dobogónak. Massának rondább sors jutott ezen a futamon: 3 körrel a vége előtt az autójának motorja elfüstölt a célegyenesben. Ennek köszönhetően Kovalainen került az élre és meg is nyerte élete első és egyetlen versenyét. A második helyre az első dobogóját ünneplő Timo Glock futott be, míg a 3. Raikkönen lett.

 

Világbajnok avatások:

Az 1992-es szezon Nigel Mansellről szólt. Az évad során a tökéletes Williams-Renault-val győzelmet győzelemre halmozott és a Magyar Nagydíjra érkezve felcsillant a remény, hogy itt bebiztosíthatja a régen várt világbajnoki címet. Csapattársa, Riccardo Patrese volt egyedül veszélyes rá, de csak matematikailag. Ő mindenképpen meg akarta akadályozni a bajnokavatást. Az időmérőn úgy nézett ki, sikerülhet neki: megszerezte Mansell előtt a pole pozíciót. A versenyen vezetett is, de ki kellett állnia motorhiba miatt. A vezetést Senna örökölte, akit Mansell követett. Úgy nézett ki, hogy egy unalmas második hellyel sikerül bebiztosítania a világbajnokságot, ám a csapat 11 körrel a leintés előtt behívta kerékcserére. A szerviz után Mansell nyomta, mint a pokol és elkezdte üldözni a Berger – Brundle – Schumacher – Häkkinen négyesfogatot. Mansell három versenyzőt sikeresen megelőzött, míg Schumachert a légterelője repítette ki szó szerint a bajnoki cím felé hajtó brit elől. Sennát már nem tudta utolérni, aki 40 másodperces előnnyel megnyerte a versenyt. Ő volt az első, aki az új bajnoknak gratulált a dobogón.

Kilenc évet kellett várni egy újabb világbajnok-avatásra. Michael Schumacher 37 pontos előnnyel érkezett Magyarországra, matematikai esélye már csak David Coulthardnak volt őt legyőzni. Schumacher szinte esélyt sem hagyott Coulthardnak. Már az időmérőn mintegy 8 tizeddel elhódította az első rajtkockát a skóttól, akit a startnál még Schumacher csapattársa, Barrichello is leelőzött. Coulthard a tankolások idején egy időre megelőzte mindkét Ferrarit, de esélye sem volt. Schumacher megnyerte a versenyt, egyben az egyéni világbajnokságot is. Barrichello második helyének köszönhetően a Ferrari a konstruktőri címet is bebiztosíthatta. Nemhiába énekelték a dobogón a Queen nagy slágerét, a We are the championst.

A következő évben már úgy érkezett a mezőny hazánkba, hogy az egyéni címet két versennyel korábban bebiztosította Schumacher. Már csak a konstruktőri cím volt kérdéses, de itt is csak matematikai esélye volt a Williams csapatnak a Ferrarival szemben. Azért kisebb meglepetést tartogatott a hétvége, mert Barrichello gyorsabb volt az időmérőn Schumachernél, aki a versenyen se nagyon erőltette a dolgot és hagyta brazil csapattársát nyerni. Összesen a leggyorsabb versenykört nem adta oda brazil kollegájának.

Két évvel később ismét a Ferrari címszerzése volt a verseny legérdekesebb momentuma. A Ferrari ebben az évben is a mezőny fölé nőtt, csak a pontrendszernek volt köszönhető, hogy Schumacher még nem biztosította be a hetedik bajnoki címet. A Ferrari természetesen nem ismert kegyelmet és az időmérőt és a versenyt is megnyerte minden izgalom nélkül. Egy kisebb izgalmat Alonso rajtja hozott azért, aki a rajtnál megszerezte a harmadik helyet és a célig meg is őrizte azt. A Ferrari története 14. konstruktőri bajnoki címét szerezte meg, míg Schumachernek még egy versenyt várnia kellett a hetedik bebiztosításához.

 

Minden idők legjobb Magyar Nagydíja:

Egyrészt Robert Kubica debütálása és Jenson Button első győzelme miatt írtam már korábban, de egészében a versenyről nem. Abban az idényben ez volt az év versenye és évekkel később is a szakértők nagy része minden idők legjobb magyar versenyének tekinti a 2006-os Nagydíjat. Az események már a szabadedzéseken elkezdődtek. Pénteken Alonso kapott két másodperces büntetést az időmérőre. Először sárga zászló alatt előzött, majd később kissé agresszívan próbálta emlékeztetni a lassabb autóban kőröző Robert Doornbost a visszapillantó tükör rendeltetésszerű használatára. Alonso versenye ezzel elúszni látszott. A szombat délelőtti szabadedzésen Michael Schumacher volt soron, aki piros zászló alatt előzött. Ugye ezt sem szabad, a német versenyző is kapott egy két másodperces büntetést délutánra. Ezzel kiegyenlítettnek tűnt a küzdelem a két világbajnoki éllovas között. Szombaton még egy pilóta szedett össze egy 10 rajthelyes büntetést: Jenson Button autójában motort cseréltek.

Az időmérőn Schumacher és Alonso a második szakaszig jutott. Igaz Schumacher űridővel fejezte be az etapot, de a két másodpercet hozzáadták az eredményéhez, ami a 11. helyig vetette vissza. Alonso is megkapta a maga 2 másodpercét, így ő a 15. lett. Az időmérő harmadik szakaszában Kimi Raikkönen volt a leggyorsabb, így ő várhatta a másnapi versenyt az élről.

Az esőt vélhetően senki sem kalkulálta bele a verseny menetébe, mindenesetre az égi áldás nagyon megfűszerezte az eseményt. Ez volt az első Magyar Nagydíj 1986 óta, amelyen a mezőnynek használnia kellett az esőgumikat. Az esőnek köszönhetően a két büntetett előéletű világbajnoki éllovas esőmenő kíméletet nem ismerve tört előre. Schumacher az első kör végén negyedik volt, míg Alonso szorosan jött mögötte. Kettejük kőkemény csatája következett, amelyet Alonso nyert meg annak köszönhetően, hogy Schumacher szenvedett a Brigdestone átmeneti esőgumijain. Schumachert a harmadik büntetett előéletű Button is megelőzte, ő már a 4. volt. Amikor a két vezető McLaren kiállt kerékcserére, Alonso átvette a vezetést és annyira begyorsult, hogy a pár körrel korábban leelőzött Schumachert is lekörözte. A verseny következő drámai momentuma a 26. körben jött el, amikor lekörözés közben a második helyen haladó Raikkönen belerohant Liuzziba és mindketten kiestek. Mondhatni újabb debütálás következett a versenyen, mivel a pálya történetében először beküldték a biztonsági autót. Az újraindítás után Alonso vezetett, Button következett utána. Alonsónak nem volt elég a szabadedzésen kapott két büntetés, az 51. körben jött el számára a végzet. A kerékcseréje után mindössze talán egy kilométert tudott megtenni, mivel a jobb hátsó kereket rosszul rögzítették a szervízelésnél, így ennek köszönhetően a második kanyarban a gumifalban találta magát és számára véget ért a hétvége.

Button örökölte meg a vezetést, míg Schumacher végre feltámadt. Második volt és úgy nézett ki, hogy nem is jön már ki többször kereket cserélni. Ennek köszönhetően az átmeneti gumik a verseny végére elkoptak, és Schumacher csak evickélt a pályán. Először Pedro de la Rosával bonyolódott csatába, akinek a sikán levágása után át kellett adnia második helyét. A következő Heidfeld volt, akivel csata közben össze is koccant, így Schumacher kénytelen volt a bokszba hajtani. Innentől kezdve senki sem zavarta Buttont abban, hogy végre megnyerje élete első versenyét. Schumachernek azért jutott egy pont, mivel a bemutatkozó Kubica autója a futam utáni mérlegelésen a súlyhatár alatti értékek mutatott, így az első futamán hetedik helyet megszerző lengyelt kizárták és Schumacher a nyolcadik helyre került 3 kör hátránnyal.

 

A legemlékezetesebb előzések:

A bevezetőben már említettem, hogy a pálya karakterisztikája miatt kevés az előzés. A versenyek történetéből kettőt választottam ki, amelyek véleményem szerint mindenki számára emlékezetesek maradnak. Az egyikről csak könyvek, újságcikkekből és videofelvételekből értesültem, a másikat viszont élő tévéközvetítésben láttam.

Az 1989-ben rendezett versenyen Riccardo Patrese szerezte meg az első rajtkockát a Williamsszel, de nem ő volt az igazi főszereplője a versenynek. Nigel Mansell csak a 12. helyre tudta kvalifikálni a Ferrarit, de a versenyen nem ismert kegyelmet. Már a rajt után a 8. volt, a 20. körre pedig feljött a pontszerzők közé. Az 56. körben Patrese vezető helyről, a hűtő meghibásodása miatt esett ki, Senna örökölte az első helyet. Közben Mansell megelőzte Prostot, ezután már Senna sarkában volt, amikor ketten utolérték a lekörözendő Johansson autóját. Johansson próbálta elengedni a párost, Senna kihúzódott, Mansell pedig annál is jobban és véghez vitte a pálya történetének egyik legemlékezetesebb előzését. Christopher Hilton leírása szerint Mansell még egy kicsit meg is csúszott az előzés közben, amit gyorsan korrigált is. Ezután Mansell még meg is futotta a verseny leggyorsabb körét, és mintegy 20 másodpercet adott a leintésig Sennának.

21 évvel később a 10. helyért folyt egy kemény csata a két egykori csapattárs, Michael Schumacher és Rubens Barrichello között. Schumacher a Mercedest, míg Barrichello a Williamst erősítette.  Vélhetően a csata alatt mindkettejükben feljöhettek a együtt töltött 5 év emlékei, amelyek ugye a brazil számára néha eléggé kellemetlenek voltak. Barrichello a verseny utolsó részében ment ki kereket cserélni és a friss lágy gumikon gyorsabb volt az előtte haladó németnél. A brazil először sikertelenül próbálkozott, majd 5 körrel a vége előtt kibújt egykori csapattársa mögül. Könnyen egy brutális baleset is lehetett volna az előzésből, mivel Schumacher majdnem a bokszutca falához passzírozta Barrichellót, aki sikeresen véghez vitte a manőverét. Barrichello megszerezte az egy pontot, míg Schumacher jutalma egy tíz rajthelyes büntetés volt a következő versenyre.

 

Eltűntnek nyilvánítva:

Egy kisebb meglepetés történt az 1997-ben rendezett versenyen. Ebben az évben szerződött az előző évi világbajnok, Damon Hill a harmatgyenge Arrows csapathoz és sok sikert nem ért el egészen a magyar versenyig. Hill négy évvel korábban itt aratta élete első győzelmét, majd két évvel később ismételt, tehát szerette a pályát. Az időmérőn ugyan az első sort illetően a szezonban megszokott eredmény született Schumacher – Villeneuve sorrendben, míg csodák csodájára Hill a 3. helyet szerezte meg erősnek egyáltalán nem mondható autójával. A rajtnál ugyan Schumacher megtartotta a vezetést, Villeneuve-öt azonban már Hill levadászta. 10 kört autózott Schumacher mögött, majd könnyedén megelőzte vélhetően a gumikkal küzdő németet és el is lépett tőle. Schumacher időközben kiesett, és úgy tűnt hogy Hill végre megszerzi az Arrows csapat első futamgyőzelmét. Az autó hidraulikája azonban másfél körrel a verseny vége előtt megadta magát. Villeneuve leelőzte és megnyerte a versenyt, míg Hillt egy darabig eltűntnek nyilvánította a versenyt közvetítő Palik László („Hova tűnt Damon Hill?”). Szerencsére Hill felderítéséhez nem kellett Jess Mastriani, nagy nehezen beevickélt a második helyen, Palik László felkiáltása pedig szállóigévé vált.

 

A legtaktikusabb győzelem:

Az 1998-ban rendezett verseny időmérője hozta a szezonban megszokott formát, a két McLaren ki is sajátította az első rajtsort Häkkinen – Coulthard sorrendben. A szezon folyamán a két McLaren sokszor verhetetlennek tűnt, egyetlen ellenfelük a Ferrariban autózó Schumacher volt. Ahogy ifj. Dávid Sándor írta a könyvében a szezont jellemezve: „Michael Schumachernek jutott a szerep, hogy autójában megmentse az emberiség becsületét”. A verseny rajtjánál a két Mercedes motoros autó simán elhúzott, őket követte az emberiség megmentésére kiszemelt német. Az elején nagyon úgy tűnt, hogy sima kettős McLaren-győzelem lesz, de a futamon bekövetkező események nem ezt igazolták. Häkkinen autója nem volt teljesen egészséges, le is lassult a verseny végére. Schumacher azonban nagyot alakított. Az ekkor még kétszeres világbajnok alakításában nagy szerepe volt a kiváló fejszámoló Ross Brawn-nak, aki először előrehozta a német második bokszkiállását, majd kiszámolta, hogy ha Schumacher időmérős tempóban tud 19 kört menni, akkor simán lehagyhatja a McLareneket. Az etap végére Schumacher 26 másodpercnyi előnyt autózott ki a Coultharddal szemben és könnyedén visszatért az élre. A végén még egy kisebb baki is belefért a németnek. Häkkinen autója ekkor már annyira lelassult, hogy csak a 6. lett, ráadásul körhátrányban. A dobogó az előző évi világbajnokkal, Jacques Villeneuve-vel egészült ki.

 

Balhé az időmérőn:

A 2007-es szezon szintén a McLaren és a Ferrari harcát hozta, itt már más szereplőkkel. A McLareneket az előző évi világbajnok, Fernando Alonos és az újonc Lewis Hamilton, míg a Ferrarikat Kimi Raikkönen és Felipe Massa vezette. Az időmérőn Massa már az edzés második szakaszában kiesett, így maradtak hárman. Raikkönen nem is tudott beleszólni a két McLaren versenyébe, akik viszont elég paprikás hangulatba kerültek ezen az edzésen. Alonso vélhetően megsértődött Hamiltonra, aki a Q3 kezdetén nem engedte őt előre. A döntő pillanat akkor érkezett el, amikor mindketten a bokszba mentek friss gumikért. Alonso kerekeit cserélték le előbb, aki a csere után még állt egy kisebb időt, feltartva a szintén friss gumikért várakozó csapattársát. Ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy Alonso felérjen a célba az időmérő leintése előtt, Hamilton viszont már csak a kockás zászlót és a piros lámpát láthatta. A spanyol így tudott menni még egy kört, ezzel idő szerint meg is szerezte másnapra az első rajtkockát. A McLaren garázsában lehetett látni, hogy a csapatfőnök, Ron Dennis nem lett éppen vidám a pár pillanattal korábban lejátszódott jelenetektől, pedig csapata az első rajtsorban volt. A versenybírók is vizsgálni kezdték az esetet és Alonsót 5 rajthelyes büntetésre ítélték, mellette még azt a határozatot hozták, hogy a McLaren ezen a versenyen nem kaphatja meg a konstruktőri helyezésekért járó pontokat. A verseny már nyugodtabb körülmények között zajlott. Hamilton rajt-cél győzelmet aratott, Alonso pedig feljött a 4. helyre, majdnem utolérve a 3. Heidfeldet. A 2. Raikkönen lett.

 

A majdnem tragikus hétvége:

A 2009-es évadra kicsit átalakult a mezőny. A Ferrari és a McLaren visszaesett, míg az uralkodó egy új csapat, a Ross Brawn által megalapított Brawn csapat és a Red Bull lett. Ezen a versenyen feltámadtak a régi csapatok, azonban a 24. Magyar Nagydíj teljesen másról maradt emlékezetes.

Az időmérő második szakaszának végén Felipe Massa autója a gumifalban kötött ki. Először mindenki műszaki hibára gondolt, csak a felvételek visszanézése után jöttek rá, hogy nagyobb baj történt. Massa előtt honfitársa, Rubens Barrichello haladt, amikor a Brawn-Mercedesről egy közel egy kilós rugó levált és pont honfitársát találta fejen. Massát először a pályakórházba vitték kivizsgálásra, majd onnan a budapesti Honvéd-kórházba szállották. A kórházban még aznap délután megműtötték és hála a kórház orvosainak, megmentették az életét.

Az időmérő harmadik szakasza sem múlt el esemény nélkül. Egy kábel meghibásodása miatt az időmérő monitorokról eltűntek az eredmények. Végül kiderült, hogy Alonso indulhat másnap az élről, őt követte a két Red Bull Vettel – Webber sorrendben. A versenyen Alonso vezetett egy ideig, de a Renault szerelői három év után megint ezen a pályán felejtették el, hogyan kell normálisan lecserélni egy autó kerekeit. A kerék már a bokszból való kihajtás után elhagyta az autót, Alonso ennek köszönhetően feladta a versenyt. Ezután mintha újra az előző években lennénk, Hamilton vezetett Raikkönen előtt, ez a sorrend meg is maradt a befutóig, a harmadik Webber lett.

 

„A durcás kisgyerek kinek elvették a játékát”:

A 25. Magyar Nagydíj egyik eseményéről már írtam fentebb a legnagyobb előzéseknél. A jubileumi verseny is megér még egy fejezetet, mivel itt is elég érdekes dolgok történtek. Vajon miért választottam alcímnek a híres magyar slágerből ezt a részletet? Ez is ki fog derülni nemsokára.

A szabadedzéseket a Red Bullok uralták, kettőt Sebastian Vettel, egyet Mark Webber nyert meg. Az időmérőn Vettel még jobban odatette magát és 4 tized előnnyel megszerezte az első rajtkockát csapattársa előtt. A rajtnál Alonso kis híján lerajtolta a két Red Bullt, de csak Webbert sikerült megelőznie. Vettel jelentősen elhúzott. A 15. körben egy alkatrész került a pályára, ami miatt a magyar pálya történetében másodszor jöhetett a biztonsági autó. Szinte mindenki a bokszba rohant. A nagy sietségben a Renault szerelői túl korán engedték ki Kubicát, aki emiatt belehajtott Sutilba, majd a Mercedes szerelői elszúrták Rosberg kerékcseréjét. A jobb hátsó gumit rosszul rögzítették, ami lerepült és eltalált egy Williams szerelőt is, akit egy kivizsgálás után visszaengedtek dolgozni. Ezután kezdődött Vettel kálváriája. A Safety Car alatt túlságosan lemaradt Webber mögött, ami szankciót vont maga után egy áthajtásos büntetés formájában. Vettel nem értette mi történt, még a csapatának is mutogatott, hogy nem érti a dolgot. Ez elég volt ahhoz, hogy Alonso elé kerüljön, csak annyira, hogy kéz a kézben fussanak be a 2-3. helyen. A verseny leintése után folytatódott Vettel kérdezősködése, még a FIA emberének is mutogatott, majd a dobogón tényleg olyan fejet vágott, „mint a durcás kisgyerek, kinek elvették a játékát”. És tényleg. Ha nincs a Safety Car alatti hiba, akkor simán övé a verseny. De ugye a történelem során megtanulhattuk, hogy a mi lett volna ha... kezdetű mondatok nem sokat érnek.

 

Ess eső ess:

Általában a Formula-1-ben az esős versenyek a legjobbak, hiszen akkor legtöbbször felborul az adott szezonban megszokott erősorrend. 2006-ban nagy szerepe volt az esőnek, hogy minden idők legjobb magyar versenyét rendezzék meg. Ezen kívül a pálya történetében még kétszer esett az eső, 2011-ben és 2014-ben. Ezekről a versenyekről lesz szó az alábbiakban.

2011-es szezon Sebastian Vettel éve volt, a verseny időmérőjén is ő szerezte meg az első rajtkockát. A verseny vizes aszfalton kezdődött. Vettel jól jött el, de csak az 5. körig bírta hiba nélkül, ekkor Hamilton előzte meg. A mezőny átmeneti gumikon indult el, az első merész versenyző Vettel csapattársa, Webber volt, aki először váltott száraz pályára alkalmas gumikra, rögtön három másodperccel gyorsabb volt a többieknél. A mezőny többi tagja követte is az ausztrált, a szervizelés Buttonnek sikerült legjobban, aki fel is jött csapattársa mögé. A második kerékcsere-sorozat után elkezdett esni az eső. Hamilton meg is pördült, és gyorsan ott termett mellette csapattársa, Button, akivel szinte késhegyre menő csatát vívtak kanyarokon keresztül. Hamilton marad az élen a kör végéig, így őt hívták be először lecserélni a nedves pályára alkalmatlan száraz abroncsokat. Ez lett a veszte, mivel átmeneti esőgumikat kapott és az eső egy körrel később még jobban elkezdett szakadni, így mehetett a bokszba esőgumikért. Hamiltont ekkor már az ág is húzta: áthajtásos büntetést kapott, mivel megpördülésekor szabálytalanul jött vissza. Ennek köszönhetően Buttonnak már nem volt ellenfele és meg is nyerte a versenyt, amely a 200. nagydíja volt. A második Vettel lett, míg a dobogó harmadik fokára Alonso állhatott fel, Hamilton csak a negyedik lett. Button pedig egy újabb kaotikusnak mondható Magyar Nagydíjat nyert meg.

Három évvel később ismét esős versenyt rendeztek hazánkban. A szombati időmérő még száraz körülmények között zajlott. Az évadban uralkodó Mercedes számára ugyan felemásan sikerült a kvalifikáció, mivel Hamilton autója az időmérő edzés első szakaszában kigyulladt és nem tudott mért kört megtenni, így a másnapi rajtot az utolsó helyről várhatta. Csapattársa, Nico Rosberg azonban megszerezte a pole pozíciót, így a mezőny Mercedes-szendvicsbe került. Másnap a rajt előtt háromnegyed órával elkezdett szakadni az eső, amely elállt ugyan a verseny kezdetére, de ennek köszönhetően a mezőny átmeneti esőgumikon rajtolt. A rajtnál Rosberg megtartotta vezető pozícióját, míg második helyről rajtoló címvédő Vettelt megelőzte Valtteri Bottas a Williamsszel. A bokszból rajtoló Hamilton kisodródott a kettes kanyarban, de tovább tudott menni. A kilencedik körben Marcus Ericsson bontotta le autóját a hármas kanyarban, ennek köszönhetően jöhetett a biztonsági autó. Ez a vezető négyesnek rosszul jött, mivel ők pont ekkor már áthaladtak a bokszhoz vezető részen, így még egy kört meg kellett tenniük. A Safety Car mögé így elsőnek a Red Bullt vezető Daniel Ricciardo sorakozott fel. A biztonsági autós fázis alatt mindenki lecserélte az átmeneti esőgumikat száraz pályára alkalmasakra, kivéve a McLareneket, Ők még több esőt vártak. Mire kijött volna a biztonsági autó, a hármas kanyarban most Grosjean dobta el autóját, így az AMG Mercedes továbbra is a mezőny előtt maradt. Az újraindítás után úgy tűnt, bejött a McLaren taktikája, mivel Button egyből megelőzte Ricciardót, de csak három körig bírta ezekkel a gumikkal. Nemsokára újra jöhetett a biztonsági autó, a 23. körben Perez törte ripityára autóját a célegyenesben, vele a vizes kerékvető babrált ki. Az újabb újraindítás után Vettel követte el Perez hibáját, de a címvédő szerencséjére nem találkozott a fallal, így mehetett tovább. A verseny döntő momentuma akkor jött el, amikor az 55. körben Ricciardo kiállt kereket cserélni és visszatérve a friss gumikon gyilkos iramot diktált. Az élen ekkor Alonso és a hátulról feljövő Hamilton haladtak, de a friss gumikon közeledő ausztrál ellen sok esélyük nem volt, a 67. körben Hamiltont előzte meg a hármas kanyarban, majd a következő kör kezdetén Alonsót is maga mögé utasította az első kanyarban és meg sem állt a célig. Az utolsó körben még egy kisebb csata zajlott a dobogó utolsó fokáért a Mercedesen belül: Rosberg megpróbálta megelőzni csapattársát, de a brit pilóta nem hagyta magát.

 

Felhasznált források:
2014-es Magyar Nagydíj körről körre. Elérhető az Interneten: https://www.nemzetisport.hu/f1/magyar-nagydij-korrol-korre-2352955 (2015-06-21)

Bognár Viktor: HGP 1989 – Mansell legendássá tesz egy kanyart. Elérhető az Interneten: https://formula.hu/f1/2015/01/28/hgp-1989-mansell-legendassa-tesz-egy-kanyart (2015-06-21)

Bognár Viktor: HGP 1997 – Amikor „eltűnt” Damon Hill. Elérhető az Interneten: https://formula.hu/retro/2015/03/25/hgp-1997-amikor-eltunt-damon-hill (2015-06-21)

Bognár Viktor: HGP 2007 – Robban a bomba a McLarennél. Elérhető az Interneten: https://formula.hu/retro/2015/06/03/hgp-2007-robban-a-bomba-a-mclarennel (2015-06-21)

Button a káosz ura – Formula-1 26. Magyar Nagydíj összefoglaló. Elérhető az Interneten: https://gepnarancs.hu/2011/08/button-a-kaosz-ura-formula-1-26-magyar-nagydij-osszefoglalo/ (2015-06-21)

Dávid Sándor: Forma-1 sztorik 2010-2011. Dupla vagy semmi. Duna International Könyvkiadó, Bp.

Gellérfi Gergő: HGP 1998 – Schumacher legnagyobb győzelme. Elérhető az Interneten: https://formula.hu/retro/2015/04/01/hgp-1998-schumacher-legnagyobb-gyozelme (2015-06-21)

Gellérfi Gergő: HGP 2006 – Az évszázad futama. Elérhető az Interneten: https://formula.hu/f1/2015/05/29/hgp-2006-az-evszazad-futama (2015-06-21)

Hilton, Christopher: Nigel Mansell. HUNGA-PRINT Nyomda és Kiadó, Bp., 1992.

ifj. Dávid Sándor: Michael Schumacher. A Forma-1 királya. Duna International, Bp.

Koszta László: Válság és megerősödés 1038-1196. Magyarország története 3. kötet (főszerk.: Romsics Ignác), Kossuth Kiadó, Bp., 2009.

Magyar történelem 1301-ig konzultációs jegyzet 2006. április 21. Tanár neve: Dr. Besze Tibor. Helyszín: Eszterházy Károly Főiskola

Méhes Károly - Szundi György: Forma 1 (Grand Prix 1990-1999), Alexandra Kiadó, 1999.

Mészáros Sándor – Vajta Balázs: Az izgalmak versenye. Hamilton nyert, Alonso veszített. In: Autósport és Formula Magazin 2009/8.

Simon István: A Formula-1 legnagyobb 50 botránya. Arena 2000. Bp., 2010.

Wikipédia cikkek:

Sásdi Tamás