Kulcsár Péter: A Jagelló-kor. Gondolat Könyvkiadó, 1981.

 

Kicsit félve fogtam neki eme kötetnek, mivel egy felsőoktatási tankönyvben (Magyarország története 1301-1526) úgy van leírva ez az időszak, hogy egyszerűen lehetetlen követni. Kellemesen csalódtam benne, mivel egyrészt könnyen követhető, másrészt olykor a szerző ironikus humora is megcsillan benne. Ugyan szépíteni nem tud a történeten, mivel a magyar történelem egy olyan fejezetét tárgyalja, amely szó szerint a totális hanyatláshoz vezet. A sorozathoz kapcsolódva hiányzik belőle a kötet eleji általános történelmi áttekintés, a magyar történésekkel szinkronban azért megemlíti a fontosabb nemzetközi eseményeket. A korszak bemutatásának legnagyobb részét a politikatörténet teszi ki, meglepetésre kisebb kultúrtörténeti fejezet is található benne és szerencsére a gazdaságtörténet csak említésszinten van benne. A tárgyalnivalót azzal kezdi, amit Mátyás felépített és láthatjuk hogy az utódnak választott Jagellók alatt ez hogyan esik szét. Láthatjuk, hogyan kerül a trónra II. Ulászló, hogyan lesznek teljesen kiszolgáltatva a jobbágyok a földesuraknak és ebből hogyan tör ki a Dózsa-féle parasztháború. Két külön karriert látunk tündökölni és romba dőlni: Bakócz Tamásét és Werbőczy Istvánét, utóbbi karrierjének összeomlása párhuzamosan van tárgyalva a Mohácshoz vezető anarchiával. II. Lajos uralkodásánál kitűnően leírja a belső bajok eseményeit és azt is láthatjuk közben, hogy a török hogyan terjeszkedik, illetve miért csak 1526-ban történt meg a döntő támadás. Azt pedig alig érezzük, hogy a kötet éppen a marxista történetírás egyik legjobb sorozatának tagja, összesen talán a Dózsa-féle parasztháború tárgyalásánál kerül elő az osztályharc problematikája, a sorozat többi kötetéhez képest hiányzik Marx és Engels megidézése. Ennek alapján a kötet nyugodt szívvel ajánlható bárkinek, aki képben szeretne lenni a Mátyás halála utáni időszak történéseinek!

Sásdi Tamás