Máté Gábor: A test lázadása. Ismerd meg a stresszbetegségeket. Open Books, 2019.

„Az egészség három pilléren nyugszik: a testen, a lelken és a szellemi kapcsolaton. Ha bármelyiket figyelmen kívül hagyjuk, az egyensúly kibillen, és magunkhoz hívjuk a betegséget.”

Számos betegségünk a múltban megélt negatív tapasztalatainkra vezethető vissza. Amikor megbetegszünk, erre nem is gondolunk szinte, hanem arra, hogy minél előbb túl legyünk a bajunkon. A magyar származású, Kanadában élő orvos, Máté Gábor a stressz okozta betegségek kialakulását ismerteti munkájában, amely nemrég jelent meg magyarul is.

Az előszóban szót ejt róla a szerző, hogy Magyarország lakosságát túl sok trauma érte a 20. század során, amit nem dolgoztunk fel lelki szinten. Ezután kritikával illeti a nyugati orvostudományt, amely egyből magát a betegséget kezeli a gyógyszeripar legújabb remekeivel, ahelyett hogy a beteg pszichéjének az állapotát is feltérképeznék.

Az embert ért stresszhatásoknál kiemeli, hogy van olyan is, amit normális esetben észre sem veszünk. Egy-egy betegséget gyermekkori traumákra, a harag elfojtására, a nemet mondásra való képtelenségre vezeti vissza. Az adott betegségeket úgy dolgozza fel, hogy ismerteti a betegség által sújtott szerv működését, a betegséggel kapcsolatos kutatásokat és általában a saját betegeiről szóló esettanulmányokat.

Tárgyalásra kerül a sclerosis multiplex, a scleroderma, az ALS, a különböző daganattípusok (kiemelten az emlőrák, a prosztatarák, a tüdőrák, a hererák, a bőrrák és a vastagbélrák), az Alzheimer-kór és a különböző bél-és reumás megbetegedések. Az esettanulmányokban számos megindító sorssal találkozunk, amelyeknek sokszor nem éppen boldog vége lett. A szerző saját páciensei mellett olyan hírességek betegségtörténetei is előkerülnek, mint Stephen Hawking, Lance Armstrong, Ronald Reagan vagy Jonathan Swift.

A betegségek ismertetése után a szülő-gyermek kapcsolaton van a hangsúly és kiemeli, hogy egy adott nemzedék milyen hatással lehet az őt követőre. Leszámol azzal a napjainkban divatos gondolattal, hogy csakis a pozitív gondolkodás segítheti át az embert a nehézségeken. Véleménye szerint szükség van a negatívra is, hogy az ember érezze, amikor baj van. Végezetül a gyógyuláshoz vezető utat mutatja meg az olvasónak, amiben szerepet játszik többek között a másik véleményének elfogadása, a harag normális szintű megélése, a kötődés kialakulása és az autonómia kialakulása.

A könyv gondolkodásra készteti az olvasót, hogy vajon ő milyen traumákat élt át előzőleg, amitől veszélyben lehet az egészsége, egyben azon is elgondolkodik, hogy elhunyt szerettei milyen lelki traumákat éltek át, amitől betegek lettek. A szerző pedig jó kalauz módjára vezet  végig bennünket a stressz okozta hatásokon. Az anatómiai ismeretekkel foglalkozó részek olykor kissé szárazak, az esettanulmányok pedig torokszorító történeteket tárnak elénk. Ezt próbálja kompenzálni néha a szerző, amikor sajátos humorát is becsempészi a sorok közé.

Máté Gábor egy mély utazásra visz, amelyben szembeállít minket napjaink traumatizált társadalmával, és bemutatja, milyen hatása van ezeknek az emberi szervezetre. Nem egy vidám olvasmány, ennek ellenére ajánlható bárkinek, akik a betegségek lelki okai iránt érdeklődnek!

Sásdi Tamás