Az egri történelem szakos képzés 70 éve (szerk.: Makai János). Líceum Kiadó, 2020. 

 

Az oktatástörténet a pedagógia és a történelem olyan közös területe, amely mindig is érdekelt, minthogy ezen a két szakon végeztem főiskolai tanulmányaimat. Plusz motivációt adott, hogy azon intézmény történelem szakos képzését ismerhetjük meg e kötetből, amelyen én is tanultam, ráadásul a könyv szerkesztőjénél írtam a szakdolgozatomat, úgyhogy magától értetődött, hogy ez számomra kötelező olvasmány. Kötelező, de az a fajta, amelyet élvezettel olvas az ember, mert a képzés fejlődésének megismerése mellett feltárul előttünk maga a korszak is. Láthatjuk, hogy a második világháború után hogyan szervezték meg szovjet mintára a tanárképzőket, és hogy az intézmény, amely először Debrecenben kapott helyet, hogyan került át Egerbe. Kiderül, miért kapta a nevét Ho Si Minh-ről, és itt nem hiányzik a kissé szarkasztikus humor sem. Ráadásul azt is láthatjuk, a rendszerváltás után hogyan fejlődött a főiskola fokozatosan egyetemmé. Egyszerre ismerhetjük meg a Főiskola és a történelem szak históriáját, szerencsére egyáltalán nem szárazon. Megtudjuk, hogyan változtak a tantárgyi követelmények, hogy működött az oktatói gárda, és miként fejlődött az idők során az egyedülálló Történelem Tanszék több tanszékből álló Történelemtudományi Intézetté. Nem hiányozhatnak a nagyobb tanáregyéniségek sem, és az időrendi áttekintés után olvashatunk még a TDK-k történetéről, a régésztáborokról, valamint az egyetemi képzés és a Doktori Iskola kialakulásáról is. A szöveget nagyon gazdag képanyag egészíti ki, amely még közelebb hozza hozzánk az egri történelem szak történetét.

A kötethez szervesen kapcsolódik a Libelli Historiae Academiae Agriensis – Hallgatói emlékek az egri történelem szakos képzésről 1954-2014 című kiadvány, amely korábbi és jelenlegi, a főiskolán végzett és később itt tanító tanárok hallgatói emlékeibe ad betekintést, kitérve a képzésre és a hallgatói életre egyaránt. A történetekbe mi, olvasók is könnyen beleélhetjük magunkat, jómagam a sorokat olvasva kicsit bántam, hogy levelező tagozaton végeztem a tanulmányaimat. Ezek alapján mind a két kötet ajánlható annak, aki az intézmény falai között végzett történelem szakon, vagy csak szimplán érdekli az egri történelem szak története.


Sásdi Tamás