Big Daddy Laca - Dudich Ákos: 30 évem a Kartelben. Konkrét Könyvek, 2024.

 

„Te jó ég, már 30 éve állok Zana Zoli barátom mellett, jóban-rosszban, és hányszor mondták, hogy leáldoztak nekünk, aztán tessék, fikagézák, mégis itt vagyunk.”

Magyarország legszókimondóbb bandája kereken harminc éve robbant be a köztudatba, az eltelt időben pedig a hazai könnyűzene ikonikus együttesévé vált. Tagok jöttek és mentek, de Ganxsta Zolee és Big Daddy Laca a kezdetek óta együtt nyomja. A huszadik évfordulóra jelent meg a frontemberről és a csapatról szóló két kiadvány, míg a harmincadikra az idők folyamán fokozatosan második emberré váló Laca pályafutását feldolgozó munka került kiadásra Dudich Ákos közreműködésével.

A könyv egyszerre korrajz és könnyűzene-történet egy zenész szemüvegén keresztül. Kezdésként Laca megismerteti a családját, szőrmentén beszél a nagyszüleiről és részletesebben a szüleiről és nővéréről, majd képet kaphatunk a család szűkebb lakóhelyéről, az akkor Leninvárosnak nevezett iparvárosról. Beszámol az iskolai évekről, arról hogyan kezdett el kajakozni és egy felelősségteljes ember képe körvonalazódik ki előttünk. Elbeszéli számunkra az általános és középiskolás éveket, köztük a szülők válása miatti költözéseket, majd a munkahelyeiről is ejt pár szót. Már itt megoszt velünk viccesnek mondható szituációkat és nem hagyja ki az 1987-es nagy havazást sem. Külön részt kap a zeneszeretete, ami számomra meglepő volt, hogy nagyon szerette a Bon Jovit és ezzel kapcsolatban is részletekbe menően megoszt velünk egy érdekes történetet. Olvashatunk még a házasságairól, gyermekeivel és jelenlegi párjával való kapcsolatáról és arról, hogyan próbálta meg túlélni a COVID időszakát.

A kötet nagy részét természetesen a Kartelben eltöltött idők képezik. Átélhetjük, hogyan ismerkednek meg a tagok, hogyan lesz először csak a háttérben, majd saját dalt kap, dalokat kezd el írni és végül a második emberré válik. Sorra veszi albumok szerint az banda történetét és el is mondja róluk olykor a véleményét. Jó volt az ő szemszögéből látni olyan dalokat, mint A Jó a Rossz és a Kartel, a Szesztilalom vagy a Vato Loco. Természetesen beleláthatunk a tagok egymás közötti viszonyába is az elmúlt évtizedekből, így részletesen megtudjuk Lory B kiválásainak és visszatéréseinek az okait, a Dopemannel való szakítás körülményeit és azt, miért váltak meg Sámsontól és Steve-től, illetve hogyan került be Siska Finuccsi. A Kartel mellett szól még a KGB és Machine Mouse együttesekben való szerepéről és számomra külön öröm volt olvasni a nagy kedvencem, a Hooligansszel való közös munkáról.

Laca és a csapat történetét olvasmányosan, az érdekességekre törekedve olvashatjuk. Az első fele a történelem iránt érdeklődő olvasók számára is érdekes, mert a Kádár-korszak egy szeletét mutatja be a hétköznapi ember szemszögéből. Az elbeszélésbe belevett sztorik sokszor megdolgoztatják rendesen a nevetőizmainkat, ami miatt a könyv kevésbé számít tömegközlekedés-kompatibilisnek. Külön kiemelendő, hogy a híresebb dalok szövegeit is olvashatjuk és külön szövegdobozban a csapattagok és a barátok gondolatai is megjelennek. Két kisebb képmelléklet is található igényesebb papíron, amelyek közelebb hozzák számunkra az olvasottakat.

A harmincadik évfordulóra véleményem szerint egy tökéletesen megírt kiadvánnyal gazdagodott az együttesről szóló könyvek repertoárja, amelynek remélhetőleg lesz még folytatása, hiszen Lory B, Steve és Dopeman pályafutása is megérne egy-egy feldolgozást!

Sásdi Tamás